Településtörténet

Borsodgeszt község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Bükk-hegység lábánál egy völgyben helyezkedik el. A vidék ősidők óta lakott. A régészeti ásatások gazdag bronzkori leleteket hoztak a felszínre. Ahonfoglaló magyarság is korán megtelepedett itt.A terület a honfoglaló magyarok egyik szállásbirtoka volt, majd az Örösúr nemzetség Geszti ágának lett birtoka, nevét 1292-ben említik elõször. Az itt lakó Geszti család után kapta nevét. A XVII. századig meg is maradt a település a Geszti család kezében. A területet elkerülték a török és a tatár seregek, de a község Eger eleste után behódolt a töröknek, és adót fizetett.
A II. világháborúban a harctérre és kényszermunkára elhurcolt leventékkel, illetve zsidókkal együtt 27 hõsi halottja volt a községnek. Rájuk emlékezik név szerint a falu közepén 1992-ben a község lakossága által állíttatott emlékmû.A lakosság évszázadokon át szõlõtermesztéssel foglalkozott, ma ennek nincs gazdasági jelentõsége.
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van. Legközelebbi települések: Bükkábrány 10 km-re, Sály 6 km-re, Vatta 6 km-re. A legközelebbi város Emőd, 12 km-re található.

1973-ban megszüntették a településen az önálló közigazgatást, Sály községgel közös tanácsot alakítottak ki. Az 1990. évi választások után a község ismét az önállóság útját választotta, önálló Önkormányzata felelősen intézi a falu sorsát.